Nikon Imaging | Magyarország | Európa

Szakértői tipp: A megbízható NIKKOR objektívem

A megbízható NIKKOR objektívem
Miért szeretem az AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR objektívet?

A bemutatócikk és a képek Vincent Versace hozzájárulásának köszönhetők.

 

„A művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba.”

– Friedrich Nietzsche

© Vincent Versace

D750, AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR, 1 másodperc, f/11, ISO 500, rekesz-előválasztás, mátrixmérés. Objektív 48 mm-nél

© Vincent Versace

D750, AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR, 1/10 másodperc, f/4,8, ISO 200, rekesz-előválasztás, mátrixmérés. Objektív 62 mm-nél

© Vincent Versace

D750, AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR, ¼ másodperc, f/32, ISO 100, rekesz-előválasztás, középre súlyozott fénymérés. Objektív 78 mm-nél

Könnyed utazás kevés felszereléssel

Minden művésznek van egy hangszere. Egy eszköz, amelyen keresztül minden művész kreativitása áramlik – legyen szó egy zenészről és az ő fizikai hangszeréről, vagy a metaforikusabb példák közé tartozó vászonhasználó festőkről, illetve a táncosokról, akik kreatív énjüket a testük használatával fejezik ki.

Egy fényképésznek ez a fényképezőgép és az objektív. Az objektív az ecset, a fényképezőgép érzékelője a vászon, a fájl a kotta, és a kész kép a szimfónia.

Ha meg kellene neveznem egy elemet, amely leginkább meghatározta a fényképeim jellegzetes megjelenését, azok az általam használt objektívek lennének. Több objektívem van, mint egy kisebb fényképezőgép-boltnak. Az összes nekem feltett kérdés között a leggyakoribb nem az, hogy miért úgy fényképeztem valamit, ahogyan, hanem hogy milyen fényképezőgépet, objektívet és fókusztávolságot használtam. A válaszom: az én megbízható fényképezőgépem a Nikon D750 (a Nikon D610 utódja, amely a D600 modellt váltotta le, amely a D3X után jött a sorban), univerzális objektívem pedig a AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR.

Ez az én válaszom a fenti kérdésre, de nem hiszem, hogy nagyon hasznos válasz. A pontosabb kérdés az lenne, hogy miért bíztam magam végül egyetlen objektívre az összes többi felett. Minden objektív sajátos tulajdonságokkal bír, amelyek egyedivé teszik. Én a 28-300 mm-es modellt részesítem előnyben, mivel másképpen hajlítja meg a fényt, mint a többi objektív. Ez a legjobb választás számomra az adott képpel kapcsolatos pillanatnyi szükségleteim alapján. Minden egyes döntést az adott képpel kapcsolatban – egészen a végső nyomatig – abban a pillanatban kell meghoznod, amikor a kép megragad, illetve amikor lenyomod a kioldógombot.

Amikor nem a stúdióban tartózkodom, a terepre négy fényképezőgépvázat és kilenc objektívet viszek magammal; az esetek többségében a 28-300 mm-es modellt választom egyetlen okból kifolyólag: ez az utcai tájképekhez szolgáló objektívem. Nagy látószögtől – 28 mm, ami körülbelül az emberi látás minimális látószöge – akár 300 mm-ig is elmehetek, utóbbi az a kiterjesztett fókusztávolság, amely általában elég közel hozza a témát ahhoz, hogy egy személy bőrén a pórusok megszámolhatók legyenek, de már kívül esik az emberi figyelem észlelési tartományán. Ez az a távolság, ahol „érezheted”, hogy valaki éppen téged néz.

Négy fényképezőgép-rendszer fejlesztése során mindig volt egy objektív, amit „elsődlegesként“ használtam. Ezen elhivatottság oka az események tökéletes kombinációja. Először is kifejlesztettek egy 24 megapixeles érzékelőt egy 35 mm-es fényképezőgépvázban, a Nikon D3X-ben. A 24MP a varázslatos szám: elég felbontást biztosít a 112 x 92 cm-es, szépművészeti minőségű nyomtatáshoz. Emellett a 24 megapixeles érzékelő kifejlesztése volt az, ami gyakorlatilag zajmentes képfájlokat ad magas ISO értékek mellett. A Nikon D600 modellel indulva, aztán a Nikon D610 modellt használva, és mostanra a D750 modellig eljutva immár bízom a bekapcsolt automatikus ISO beállítással készített fényképekben. Sikerült gyönyörű, nagyon alacsony zajszintes képeket készíteni nagyon magas ISO-beállítás mellett. A kiváló képminőség a vállalat állandó érzékelőfejlesztésének, az EXPEED 4 képfeldolgozó rendszernek és a NIKKOR hihetetlenül jó minőségű üvegek iránti elhivatottságának köszönhető.

© Vincent Versace

D750, AF-S NIKKOR 28-300mm f/3.5-5.6G ED VR, 1/30 másodperc, f/5,6, ISO 400, rekesz-előválasztás, mátrixmérés. Objektív 300 mm-nél

Amint azt korábban említettem, erősen hiszek azon koncepcióban, ahol az objektív az ecset, és a fényképezőgép érzékelője a vászon. Ezért viszek magammal olyan sok különböző objektívet, ha terepre megyek. Bár az útra az összes említett objektívet magammal viszem, általában mégis a 28-300 mm-es modellt részesítem előnyben. Ha pedig egyobjektíves megoldásra van szükségem, mindig a 28-300 mm-est választom. Tökéletes azon alkalmakhoz, amikor nem tudom előre, hogy nagy látószögű vagy telefotó-objektívre lesz szükségem – szóval gyakorlatilag mindig, amikor kint vagyok a terepen.

Ezen választás oka nagyban függ az elmosódástól, amely azt jelöli, hogy egy objektív hogyan kezeli a képen az élestől elmosódottba átmenő részeket. Szerintem egy objektív kiválasztásánál ez a legfontosabb szempont. Minden objektív fókuszál, ez a dolguk, de az, hogy az egyes objektívek hogyan kezelik az élesből elmosódottba hajlást, a legfontosabb. Egy fénykép az éles helyett inkább a homályos tárgyakról szól; az objektívek egyszerűen fizikailag így működnek. Számomra mindennél fontosabb, hogy a fókuszpont borotvaéles megjelenítése mellett a 28-300 mm-es objektív bámulatos elmosódással bír. Párosítsuk ezt az elmosási képességet azon megnövelt fényérzékenységgel, amellyel a D4S, D750 és D610 érzékelői büszkélkedhetnek, és kiváló képvilágot kapunk. Ezen fényképezőgépek érzékelői lehetővé teszik számomra, hogy a lehető legszebb fényeket rögzítsem rendkívül alacsony fényviszonyok mellett, olyan rekeszértékkel és záridővel, amely elkaphatja a pillanatot. Ez azt is jelenti, hogy félhomályos helyzetekben többé nem kell egy „nagy fényerejű” objektívre (f/1,4, f/2,0 vagy f/2,8) hagyatkoznom. Választhatom – és választom is – ezeket a típusú objektíveket a lágy elmosások miatt, de már nem függök tőlük, amikor kevés vagy közel nulla fény áll rendelkezésre.

A három burmai, három kubai és a legutóbbi két indiai fotózásomon (és közöttük szinte mindegyiken) a 28-300 mm-es objektívet választottam fő objektívnek. A legutóbbi öt év során több fényképet készítettem a 28-300 mm-es objektívvel, mint bármely másikkal.

Csak annyira vagyok jó, amennyire az engem megmozgató pillanatok, és mindez az objektívem előtt történik. A végső képeim csak annyira jók, amennyire az objektív és a fényképezőgép, amelyet ezen pillanatok rögzítésére használtam. Az általam készített képek a karrierem valutájának számítanak. A legutóbbi öt év alatt a fény meghajlítását legtöbbször a 28-300 mm-es objektívemre bíztam. Fényképezőgépvázak jönnek és mennek, de az üveg örök.

A bemutatócikk és a képek Vincent Versace hozzájárulásának köszönhetők.